Hosszú szériára van esélye A kriplinek a Centrál Színházban
Martin McDonagh darabja nagyon trágár, de nagy jó is.
Martin McDonagh darabja nagyon trágár, de nagy jó is.
Aczél György munkásságát elemzi a Mozgó Világban megjelent tanulmányában Révész Sándor.
A Pesti Színház negyven évvel az első magyarországi ősbemutatója után most újra előadja a horrormusicalt, amely ma sem veszített humorából és a benne rejlő lehetőségekből.
Ez a Brody nem az a Brody, de mindkettőnek vannak magyar gyökerei.
Hogyan lehet a szorongásainkról szóló kortárs darab, a Mellékhatás egyszerre humoros, romantikus, elgondolkodtató, ám bizonyos jelenetekben vérfagyasztóan komoly?
A folyóirat mostani két vezetője két terjedelmes interjúban szólaltatta meg a lap két korábbi irányítóját. Ebből is kiderül, hogy a lap az irodalomtörténet kimeríthetetlen kincsesháza.
A színpadon valami kortalan és időtlen veszi át az 1880-as évek Angliájának a helyét.
Ha valaki eddig nem szerette vagy nem is igen értette Henrik Ibsen Peer Gyntjét, a népmesék ihlette verses fantasyt, annak ajánlott a Budapest Bábszínház Szikszai Rémusz által rendezett előadása.
Az egykori katonai junta idején játszódó történet nem fikció, a film az apja eltűnése idején tizenegy éves Marcelo Rubens Paiva önéletrajzából készült.
Mindennapi abszurd valóságunk keserédes szagát árasztja a Loupe Színházi Társulás új darabja.
A Bartók-specialistaként számon tartott Jean-Efflam Bavouzet a világhírű karmester és zongoraművész, Solti György egyik kedves tanítványa volt.
A Katy Brand által írt film Minden jót, Leo Grande című színpadi változatát Góczán Judit dramaturg jegyzi.
A regényben az apja magnóra mondja a családi legendákat és az addig eltitkolt részleteket.
Christian Kracht Eurotrash című regénye egy road movie, kis határátlépésekkel.
Három egymást követő estén játszik a Fesztiválzenekarral az orosz-német zongoraművész.
A zsenik különc, bogaras világába tekinthetünk be a Centrál Színházban.
„Az emberek nem fehérek vagy feketék, hanem szürkék.” Így is meg lehet fogalmazni a Nyílt tárgyalás című darab tanulságát.
Beer Miklós – Egy hiteles ember címmel jelent meg László Ágnes könyve a nyugalmazott katolikus püspökről, akit Ferenc pápa “magyar hangja”-ként is emlegettek.
Boldog Dalma azt kutatta, hogyan vizsgázott a magyar média a hatalom által elhallgatni próbált baleset idején.
Az ókori állatmesék, valamint a meseíró életéről fennmaradt feljegyzések és legendák alapján Dargay Marcell zeneszerző, Fábián Péter rendező és Parti Nagy Lajos író fabularevüt állított színpadra.